Felettébb érdekes tanulmányt tett közzé nyár végén a Current Biology nevű tudományos folyóirat. A Simon Fraser University – idegrendszer-kutatás nagymestereinek tartott – tudósai azt vizsgálták, hogy vajon miként alkalmazkodik a test az új mozgásokhoz. Ezáltal sikerült új megvilágításba helyezniük az idegrendszeri tanulás folyamatát.
Adódik a kérdés, hogy miképpen segítheti mindez az exoskeletonok tökéletesítését? Nos azáltal, hogy a rendkívül bíztató eredmények alapján felgyorsulhat a speciális alkalmazások fejlesztése. Mindemellett hozzájárulhat a személyre szabott rehabilitáció és a sportolói edzések során, illetve az egészségügyben viselhető rendszerek tökéletesítéséhez.
![](http://exoskeleton.hu/wp-content/uploads/2022/10/exo-1024x576.jpg)
„Miként találja ki az agyunk, hogyan lehet leghatékonyabb testünk mozgása? Nyilvánvalóvá vált, hogy ez kihívás lehet az idegrendszer számára. Elvégre rengeteg izmunk van, s ezek másodpercenként több száz ingert kapnak. Ráadásul a lehetséges koordinációs minták száma meghaladja a sakktáblán lejátszható lépésekét” – avatta be az újság olvasóit a részletekbe Max Donelan, a tudományos anyag vezető szerzője és az egyetem professzora, aki a SFU Locomotion Lab igazgatója is egyben.
Segít az idegrendszer-kutatás: könnyebb lesz tökéletesíteni az exoskeletonokat
Meg kell értenünk, vajon az agy milyen módon találja ki, hogyan lehet a testet a legjobban mozgatni – ebben segít az idegrendszer-kutatás. Ez ugyanis az élet számos területén hasznos lehet, gondoljunk egy új terepen tájékozódó futóra vagy a gerincsérülésből, sztrókból lábadozó betegre! Maradva a sportolós példánál, ha tudjuk, hogy a test az edzés során mikor kezdett el alkalmazkodni az új edzésprogramhoz, könnyebben rájöhetünk, hogy a tréning melyik pillanatában érdemes és kell áttérni az új készségek tanulására. Így a különböző viselhető rendszerek – például exoskeletonok és protézisek – tervezésénél is egyszerűbb dolga lesz a mérnököknek. Könnyebben kiértékelhetik, hogy az ember szervezete mely kialakításokat kedveli jobban.
„Mindnyájan a lehető legjobban szeretnénk mozogni. Azt tapasztaljuk, hogy az egészséges emberek agya – megfelelő körülmények esetén – képes gondoskodni erről. Ha pedig megértjük, hogy sérülésből felépülők idegrendszere miként tanul meg alkalmazkodni a körülményekhez, a sérülést is a lehető legjobb módon kezelhetjük és megtalálhatjuk a módját a leghatékonyabb rehabilitációnak” – fűzte hozzá Max Donelan.
Az idegrendszer működésében rejlik a megoldás kulcsa
A kutatók rájöttek, hogy az idegrendszer sok különböző minta megvizsgálása és kiértékelése után tanul meg egy új mozgásformát. A felfedezés arra is rámutatott, hogy mindez az ízületek és az izmok szintjén egyaránt megvalósul. Az idegrendszer alkalmazkodik a mozgástípusokhoz, egyúttal arra sarkallja a szervezetet, hogy lehetőleg minél kevesebb energiát használjon fel a mindennapi mozgások során. „A járást segítő exoskeletonok nagyon sokat segítettek abban, hogy új megvilágításba helyezzük ezt a témát. Segítségükkel tanulmányozhattuk, hogy az emberek miként fedeznek fel új mozgásokat és tanulnak meg optimálisabbakat” – tette hozzá Sabrina Abram, a tanulmány vezető szerzője és a Locomotion Lab egykori végzős hallgatója.