Előző részünkben a két legismertebb iparági szereplő, az amerikai Ekso Bionics és az izraeli ReWalk Robotics volt a középpontban, most további hat vállalat legjelentősebb termékeivel ismertetjük meg olvasóinkat.
Éppen negyven éve, 1983-ban alapították a Sarcos Robotics nevű amerikai céget, mely kezdetben biomérnöki kutatóintézetként működött. A kétezres évek elején katonai használatra alkalmas exoskeletonok fejlesztésébe fogtak, miután támogatást kaptak az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumától. A hadiipari termékek mellett úgynevezett mobil robotjaik tették ismertté a vállalatot, ilyen például a Guardian XT. Nézzék meg, hogyan könnyíti meg a nehéz kertészeti munkát!
E távműködtethető szerkezetek nagyszerűen ötvözik a robotok erejét és pontosságát az emberi ítélőképességgel és leleményességgel, így kiválóan beválnak olyan ipari környezetben, ahol hatékonyabban és biztonságosabban alkalmazhatóak az emberi munkaerőnél.
Mi mindenre jók az exoskeletonok?
Nem mehetünk el szó nélkül a dél-koreai iparóriás, a Hyundai mellett sem, tekintve, hogy a hajóktól kezdve a teherautókon, markolókon át a személykocsikig megannyi területen jelen van, és egy ideje már az exoskeleton-technológiával is foglalkozik.
A cég terméke a VEX-ként rövidített Vest Exoskeleton (magyarul exoskeleton mellénynek fordítanánk), ami különféle, nehezen végezhető munkafolyamatok elvégzését könnyíti meg, sőt a cég is létrehozott olyan terméket, mely sérült embereknek adja vissza a reményt, hogy újból járóképessé válhatnak.
Előző cikkünkben már említést tettünk a Lockheed Martinról, mely az Egyesült Államok egyik legismertebb óriásvállalata, és többek között a légi- és hadiiparban is letette a névjegyét. Szerteágazó tevékenysége ismeretében nem meglepő, hogy katonai és ipari célokra is fejlesztett exoszkeletonokat, többek között a Fortist. Ez oly módon segít, hogy ellensúlyozza a hát alsó részén és a lábakon jelentkező túlterhelést, valamint növeli a mobilitást és a felhasználó teherbíró képességét.
Sikerek és kudarcok az exoskeleton-iparágban
Szintúgy fontos szereplő a SuitX, tudniillik az amerikai cég moduláris exoskeletonokat gyárt különböző alkalmazásokhoz, például fizikai igénybevételt jelentő feladatokat végző munkavállalókat és mozgáskorlátozottakat segít eszközeivel.
A japán Panasonic, pontosabban annak leánycége, az Atoun 2019-ben jelentkezett első típusával, a Model Y-nal, amit kifejezetten nehéz fizikai munkák végzésének megkönnyítésére és csökkent munkaképességű emberek támogatására alkottak meg. Bár az Atoun anyagi problémák következtében 2022 nyarán felfüggesztette tevékenységét, bízunk benne, hogy a leállás csak átmeneti.
A szintén japán Cyberdyne egészségügyi és rehabilitációs exoskeletonokkal jelentkezett, és nevét 2009-től jegyzik az iparágban. Hozzájuk fűződik a HAL, azaz a Hybrid Assistive Limb, ami azért számított mérföldkőnek megjelenésekor, mert a világ első olyan eszköze volt, amely a viselője szándékainak megfelelően javította, támogatta, fokozta és regenerálta a fizikai funkciókat. E tulajdonsága következtében kapta meg a „hordható cyborg” becenevet. A technológia lényege, hogy az ember bőrfelületén megjelenő, nagyon halvány agyi jelekből következteti ki a gép, hogy mi a viselője szándéka. Talán nem meglepő, hogy a berendezés 2009-ben elnyerte a XXI. század találmánya díjat, amit a Japán Találmányi és Innovációs Intézet adományozott az alkotóknak.