Rendhagyó kutatásba fogott Oshin Tyagi, a Texas A&M Egyetem doktoranduszhallgatója, aki azt szeretné kideríteni, miként segíthetik az exoskeletonok a mentőápolók, sürgősségi orvosok és tűzoltók munkáját.
A Medical Xpress nevű portál beszámolója alapján Tyagit azért kezdett el foglalkozni ezzel a területtel, hogy statisztikák szerint a sürgősségi ellátásban dolgozó ápolók, mentőtisztek körében fordulnak elő leggyakrabban munkával kapcsolatos sérülések, rándulások és húzódások, amelyek többnyire a kezeket és a törzs felső részét érintik.
Oshin Tyagi eleddig a kérdéskör elméletét kutatta, s most került rá sor, hogy – a houstoni mentősökhöz és tűzoltókhoz csatlakozva – gyakorlati vizsgálatokat is végezzen. A fiatal szakember a lapnak elmondta, nemrég elkészült az elméletét alátámasztó tanulmánnyal és a kísérleti adatgyűjtéssel, s megkapta a jóváhagyást az egyetemtől, hogy belevágjon a gyakorlati kísérletekbe.
A csapat a HeroWear által tervezett, hátra illeszthető exoskeletont használja, mely egy hátizsákhoz hasonlít. Pofonegyszerű működtetni, ugyanis viselője a kulcscsont mellett elhelyezkedő gombbal hozhatja működésbe a gépet, illetve kapcsolhatja be az eszköz mechanikáját. A szerkezet lehajolás közben nyomást gyakorol a hátra, ezáltal segít egyenesen tartani a gerincet és tehermentesíti a hátizmokat.
A sokrétű kutatás során többféle feladatot hajtanak végre a mentési szakemberek. Így például újraélesztenek, hordágyat mozgatnak, valamint nehéz súlyokkal másznak lépcsőt, hogy szimulálják a betegek cipelését. Ezenfelül szabványos dobozokkal is végeznek emelési tevékenységet, hogy megvizsgálhassák az exoszkeletonok egyéb előnyös tulajdonságait.
– A kísérletet úgy állítottam össze, hogy ezeket az alapvető munkafolyamtokat exoskeletonnal és anélkül is el kell végezniük a szakembereknek, ezenkívül összehasonlítjuk a körülményeket, hogy megállapítsuk, volt-e értelme az exoskeleton használatának vagy sem. Emellett biomechanikai és izomaktivitási adatokat gyűjtünk, mi több a viselők szubjektív véleményére is kíváncsiak vagyunk, hogy kiderüljön, milyen mértékben csökkentette az eszköz a test terhelését – fejtette ki Tyagi.
Az első részeredmények birtokában arra jutott az amerikai egyetemista, hogy az exoskeletonok egyes feladatoknál – hordágyak cipelése, betegek ki- és beemelése – előnyösek, ám bizonyos kritikus helyzetekben, például újraélesztés során útban vannak, vagyis hátráltathatják a mentőszemélyzetet a gyors cselekvésben.
– Meggyőződésem, hogy muszáj lesz kiképezni a mentőket és tűzoltókat az exoskeletonok szakszerű használatára, különben nem jelentenek hatékony segítséget – mondta végezetül Oshin Tyagi.